Ez az egyik első lépés, hogy a megrendelőnek van egy célja, amit elérni szeretne, egy vagy több, az általunk megtervezett formátumban. Ma elsősorban a papírformátumokról írnék néhány szót, hisz az elsődleges, amire a terveink kerülnek, még a mai napig is a papír.
Sokan gondolták még 20 éve, hogy a papír egyszerűen ki fog menni a divatból, ugyanúgy azt gondolták, hogy a könyvnyomtatásnak is egyszer vége lesz. Én magam is, aki nyilvánvalóan a könyvek szerelmese vagyok. Ha ma bármely könyvesboltba benézünk, nem az az első gondolatunk, hogy milyen üres ez az üzlet. A könyvesboltok dugig vannak könyvekkel. Nemcsak régen és réges régen íródottakkal, hanem tele vannak új könyvekkel. Akármennyire is kiment a divatból a papírról olvasás, még mindig ez a legszebb módja az egyedül eltöltött időnek. Nem beszélek most a könyvek illatáról, a papír színéről, vastagságáról, átlátszóságáról és egyéb tulajdonságairól. Nekem automatikusan berögzült, hogy ha szép könyv kerül a kezembe, először a tapintását, másodszor az illatát akarom érezni.
És ami 2022-ben még mindig a legaktuálisabb: a papír a mai napig a legbiztonságosabban tudja tárolni az adatokat. Nemcsak azért, mert nincsenek 2000 éves winchesterek, cd-k, pendrive-ok. Hisz mi tudjuk a legjobban, hogy a mai modern adathordozók szavatossága még mindig nagyon kis időre szól.
De mi is az, amit tudnunk kell? Vagy illik? Vagy ha egyik sem, talán még jó szolgálatot tehet valahol.
A papírformátum kiválasztása több praktikusan átgondolt érv alapján történik.
Tudnunk kell pl. ki a célcsoport. Milyen típusú üzenetet kell rajt továbbítani?
Mennyibe kerülhet a végtermék?
Azok a formátumok, amelyek nem ipari normákra épülnek, mindig drágábbak ami a kivitelezést illeti, hisz mindig van utánuk hulladék. Egyértelmű, hisz az ipari formátumokból kell őket kivágni. Viszont tudni kell róla, hogy a jól kiválasztott papírforma drámaian meg tudja változtatni a rá tervezett üzenetet. Ha esetleg még abba is belegondolunk, hogy egy különleges formátumot hajtogatni is lehet, újabb lehetőségek nyílnak meg a tervező előtt arra, hogy a megrendelő által megfogalmazott üzenetet még effektívebben adja át.
Az ipari formátumok viszont nagy kényelmet adnak bármely tervezőnek arra nézve, hogy az általa megtervezett felület a lehető legkevesebb anyagi áldozattal járjon. Az ipari formátumok nemcsak a tervezőknek előnyös keret a leendő termékhez, de a gyártásban minden érintett könnyen kezeli a nemzetközileg használt formátumokat.
Egységesített papírformátum már a 14. században is volt, Bolognában.
A modern papírformák ISO-normákra épülnek. Ezt a német fizikus, Georg Christof Lichtenberg számításaira alapozzák, aki a papír oldalainak arányát egy számban határozta meg: 1:1,4142.
Ez egy olyan formátum, amely, ha félbehajtják, az egymáshoz viszonyított oldalarányokat megtartja.
Franciaországban vezették be először 1794-ben, és a mai napig ugyanebben a formátumban gyártják.
Ez a nagyság a metrikus rendszerre épül. Az egyik oldal egy, a másik a kettes szám négyzetgyöke. Ezt a számot úgy kellett elérni, hogy az A0-ás formátum területe 1m2 legyen.
Így az A0-ás formátum pontos mérete: 840mmx1188mm.
Ebből adódik aztán az A1-es nagyság, mely, ha félbehajtjuk az A0-ás formátumot, az 594mmx840mm-es nagyságot adja, s így megy az A6-os méretig.
Az A formátumok tehát mindig 2-es faktorral csökkennek méretükben.
Léteznek még a B és C formátumok is.
B formátumok mindig köztes formátumok, a C-k pedig olyan borítéknagyságokra lettek tartogatva, amelyekbe hajtogatás során A formátumú papír kerül.
Az RA és az SRA formátumok olyan lapok, amelyekből hulladék nélkül A formátumokat lehet vágni.
A mögötte rejtőző elmélet nem más, mint az oly sok mindent átható Fibonacci-számok, tehát az aranymetszés arányai.