DESIGNER Az micsoda?
Design.
Ez a szó a mai gyerekek szóhasználatában szinte saját anyanyelvűnek hat. Minden tervezési munkánál százszorosan megjelenő szavunk.
Nem akarom azt kutatni, hogy mit is jelent ez a szó, hisz ha valaki nem tudja a definícióját, akkor is körbe tudja írni, van róla mindenkinek zsigeri fogalma.
Amit én személy szerint érdekesnek tartok az maga a fogalom, ami ilyen fontos szerepet játszik az életünkben. Persze mondhatjuk, hogy egyáltalán nem játszik fontos szerepet, de tévedünk.
Minden ami körülvesz bennünket, amit látunk, használunk, ízlelünk, tapintunk, az tervezés eredménye.
Még nem olyan régi a Desingtörténet mint tantárgy. Nyilván így is kell alatta érteni több mint fél évszázadot, bár így is biztos vagyok abban, hogy a mai ötvenesek gyermekkorukban nem nagyon találkoztak ezzel a szóval.
A korai ipar története nem ismeri még a designert, mint szakmát. Amikor a tömeggyártás időszaka elkezdődött, akkor készítettek (ahogy ma is ezt teszik) egy úgynevezett prototípust. A prototípust olyan művészek tervezték meg, akiknek volt térérzékük és tisztában voltak az aktuális divattal.
Anglia volt a bölcsője ennek a ma oly divatos szakmának.
Az első designer egy John Flaxman nevű szobrász volt, aki egy britt porcelánmanufaktúrában dolgozott.
Később, a XIX. század közepén már több száz művész dolgozott olyan üzemekben, ahol szériákat gyártottak. Ebből alakult aztán ki a képzőművészet mint szakmai ág és az alkalmazott művészet.
Míg a képzőművészek nem használati tárgyakban gondolkodtak, az úgynevezett iparművészek olyan tárgyak, eszközök, jelek alkotásával, ami a mindennapi életben gyakorlati hasznot jelent.
Az ipari forradalom nevelte ki a funkcionalitás fogalmát és így készültek az első formatervezett tárgyak.
Nyilván minden tömegcikkhez el kellett készíteni a prototípust. Ennek a prototípusnak aztán működni kellett. Ami azt jelentette, hogy a formája, anyaga, esetleg színe a használhatóság által volt behatárolva.
(Nem így a képzőművészeknél, ahol a fantázia és a képesség nem szabott határt bizonyos formák rajzolásában, megalkotásában.)
Az első designműhelyek a belső terek kialakításával foglalkoztak. Így alakult meg 1926-ban a Bauhaus stílus, ami kifejezetten csak a használhatóság formájának kialakítására épített.
Valamivel később az 1939-es New Yorki világkiállításon bemutatták az első áramvonalas autót, ami aztán stílusban az egész érát jellemezte.
Később, az ötvenes évek közepétől divatos lett a szintén minimális megjelenésre szorítkozó skandináv design. Ezek magyarországon még nem voltak olyan erősen jelen, mint Európa nyugatibb, és északibb régióiban.
Nagyot ugrok, amikor azt mondom, hogy a nyolcvanas évek? Szinte ez az idő (ennek is már 40 éve..), amikor a Design-t mint szót inkább a luxuscikkek külső megjelenésével asszociáljuk.
Ez is egy olyan téma, aminek rengeteg érdekes aspektusa van. Egyszerűen csak egy ránézeti verziót szeretnék a szó magyarázatára adni, hiszen oly gyakran felbukkan. De ha csak a fentieknek kezdünk mélyére ásni, már akkor is nagyon érdekes történetekbe botlunk.
De talán később írok még erről is… :)