Hát ez megint egy olyan téma, ami alapvető lenne, de valahogy mégsem az. A helyes betűkészlet kiválasztása egy projekthez szerintem az egyik legnagyobb kihívás. Persze vannak olyan majdnem mindenre jó megoldások, amivel a legrosszabb esetben sem lehet tévedni. És szerintem ez az állítás 90%-osan igaz, de vajmi kevés van ebből. Ezek a fontkészletek hosszú ideig bírják a gyűrődést, és rendszerint a legkisebb részletekig kidolgozottak, sok méretben jól olvashatók. Nekem is van mindig aktuális fontkészletem, amivel előszeretettel dolgozom, mert jól kipróbáltak, s elég univerzálisak ahhoz, hogy több megjelenést is kísérjenek.
A fontkészleteteket és fontcsaládokat tulajdonságaik szerint osztályozzuk, úgy mint mondjuk a paprika erősségét.
Ahhoz, hogy az osztályba sorolást megértsük, szükségünk lehet némi háttér információra. Nagyszámú fontkészlet az utolsó 500 évben rajzolódott, s amiket ólomba öntöttek. Annak ellenére, hogy a XXI. században a fontkészletek digitális formában jelennek meg előttünk, még mindig tartalmaznak olyan elemeket, amelyek eredetét párszáz évvel ezelőtti technikában kell keresnünk. A mai technika vezetett ahhoz a robbanásszerű fejlődéshez, amely ma lehetővé teszi rengeteg font újragondolását. A régi lehetőségekhez képest egyszerűvé vált egy új fontkészlet megrajzolása, vagy egy régi font módosítása.
Lássuk akkor:
Groteszk fontok: Itt egy dísz nélküli minimalista szemlélet alapján megrajzolt fontról beszélünk, amely különösen alkalmas címszavak megjelenítésére. Gyakorlatilag minden olyan szöveg visszaadására, ami nem hosszú. Tehát nem egy regény, nem egy újság. Semmi olyan, ami több oldalas, és a szöveg egzakt megértése kulcsfontosságú.
Ezen belül vannak aztán a különböző súlyozások.
Light: keskeny súlyozása egy fontkészletnek.
Condensed: szűkre metszett formája egy normális fontkészletnek. Szerepéből akkor válik főszerep, ha egy feliratot készítenénk, ami hosszabb, mint egy alapmondat. Alkalmas pl. egy logó tervezésénél is a cég megnevezésére. Persze nem minden esetben, de vannak nagyon érdekes helyzetek, amikor egy szűkre szabott fontkészlet csodát tesz a hozzá kapcsolódó jellel.
Kövér: Ezek a fontkészletek általában szélesebbre szabott verzióban élik az életüket, viszont számos verziójuk létezik.
Így pl: félkövér, kövér, Semibold, Bold, Black, Super és így tovább. Nem mondom, hogy sok jön utána, de mindig jön új. Tehát ez nem egy lezárt folyamat és kíváncsian várom milyen súlyozások jönnek még. :)
Kursiv (dőlt), vagy Italic
Ez a megjelölés azoknak a fontkészleteknek jár, amelyek balról jobb irányba enyhén dőlnek. A legtöbb fontcsaládnak és a legtöbb súlyozásnak van dőlt verziója.
Extended (széles)
Ez a szó jelentéséből adódóan az a fontkészlet, melynek metszése az átlagosnál jelentősen szélesebb. Nemcsak egy kicsit.
Mi alapján választjuk ki az ideális fontkészletet?
Ez mindig attól függ milyen projektbe kezdünk bele. És persze az is számít, hogy ki kezd bele. Sokunkra hárul olyan feladat, hogy hirtelen el kell készíteni valamit, mondjuk egy plakátot vagy körlevelet, vagy épp egy meghívót, s megtesszük, mert hát erre nem fogunk még külön valakinek fizetni. Hogy működik ez ilyenkor? Adott ember végignézi a szövegszerkesztője fontkészletét és a lehetőségek közül kiválaszt egy díszesebbet. Vagy akár több díszesebbet. Ezzel – úgy gondolja – pont eléggé látszani fog, hogy itt valami különleges dologról lesz szó, és azt mindenképp el kell olvasni. Aztán kiszínezi a betűket, ha van rá ideje, akkor akár minden betű másik színt kap és akkor már alaposnak is tűnik az összeállítás. És mindenki elégedett. (khm....)
De ha valaki helyesen akarja kiválasztani, akkor egy sor dolgot figyelembe kell venni. Pl, hogy kinek készül? Idősebbeknek, fiatalabbaknak? Mennyi szöveget kell írni az adott fontkészlettel? Mit szeretnék vele kommunikálni? Valami komolyat, vagy inkább játékosat? Minden fontkészletnek vannak saját „ személyiségjegyei“. Ezekről később jól felismerhetők. A kiválasztott fontkészlet karakterisztikájában tükröződni kell a szöveg tartalmának. Egy játékos meghívó szövegének hatása jelentősen felerősödik, ha a választott betűkészlet is játékos. Ugyanígy igaz, hogy pl egy adásvételi szerződést sem írnak gyerekrajzra emlékeztető betűkkel. Ha a szöveg tartalma és a betűtípus kiválasztása egymással összhangban van, harmónikusnak és kereknek érezzük a mondanivalót és a kinézetet. Ha a két dolog egymást nem támogatja, az olvasó adott tartalomra lassabban, vagy egyáltalán nem reagál. Túl sok „egyéniség“ legtöbbször zavarja az érthetőséget.